A Tökéletes Muffin Receptje + VIDEÓ

A muffin az egyik kedvenc, villámgyorsan összedobható édességem, amiből millió variációt készíthetünk. Rengeteg receptet kipróbáltam és sokat kísérleteztem, amíg megszületett az, amit ebben a bejegyzésben megosztok veletek. Olvasás folytatása

Reklámok

#The4WeekChallenge – Megtalálni az egyensúlyt: 1. és 2. hét összefoglaló

Ez a bejegyzés (ismét) rendhagyó lesz, főleg azokhoz képest, amit a többieknél láttam, akik a kihívást csinálják. A helyzet az, hogy hogy ez alatt a két hét alatt nem történtek annyira nagyszabású dolgok, ami miatt érdemes lenne kettészednem, vagy akár napokra lebontanom az időszakot.

Az eredeti terv, vagyis az egyensúly amire törekedtem nagyjából be is állt ez alatt az idő alatt. Ennek a lényege az, hogy tudatosan egyek, ne csak úgy tömjem magam azzal ami elém kerül vagy amit megkívánok. Vagyis a nap folyamán minden étkezést megjegyzek és egymáshoz igazítom őket, például ha valami édeset ettem reggelire, akkor aznap már igyekszem visszafogni magam ilyen téren, illetve úgy általában is kevesebbet és “jobban” eszem, mint eddig. Ez azt jelenti, hogy ahogy tudom kerülöm a fehér lisztes dolgokat, hála az égnek rengeteg az alternatíva, a rozsos, vagy teljes kiőrlésű kenyerektől, bagettektől, egészen a gluténmentes abonettig (és árban sem feltétlenül drágábbak mint a sima kenyér). Olvasás folytatása

Őszi Bakancslista – Pumpkin Spiced Cupcake Sajtkrémes Toppinggal

Az utóbbi héten készítettem Pumpkin Spice Lattét itthon, és gondolkoztam is, hogy megosztom a receptet, ahogy az őszi bakancslistámban ígértem, de aztán láttam, hogy sokan mások is elkészítették ezt a finomságot, így inkább valami mással készültem. Maradva a Pumpkin Spice témánál, megmutatom az világ legfinomabb Pumpkin Spiced Cupcake-jét. Azzal szeretném ezt a bejegyzést kezdeni, hogy elmondom nektek: ha soha nem süttök és még utáljátok is az egészet, ezt a receptet akkor is ki kell próbálnotok! Ez parancs, ugyanis annyira finom és akkor sikerem lett vele, mint muffinnal még soha (de szerintem mással se). Olvasás folytatása

Egy falatnyi ősz

Bár az őszi bakancslistámról több pont teljesítése is folyamatban van, most mégis valami mást hoztam nektek; egy őszre hangoló sütit. Nincs is jobb ebben az esős, cudar időben mint amikor sütiillat lengi be a lakást és annyira régen volt már gasztrós bejegyzés, hogy úgy döntöttem ha már készítek valamit, akkor ideje rendesen befényképezni és a receptet is közölni. Ennek a nagyon egyszerű kakaós keksznek a tésztájából más kiszúróval is lehet alkotni, tartja a formáját; én most az évszakhoz illő faleveleseket választottam. 🙂 Olvasás folytatása

Sütés francia módra: bagett

Ahányszor szóba jön a kenyérsütés témája társaságban, szinte kivétel nélkül ugyanaz rá a reakció: “az egy borzasztóan nehéz dolog”. Az ilyen kijelentések mindig arra sarkallnak, hogy alaposan utánanézve és egy (vagy több) receptet kipróbálva magam bizonyosodjak meg az igazságról. A kenyérsütéssel már régóta kacérkodtam gondolatban, aztán a múlt héten, amikor sokadszorra olvasgattam Mireille Guiliano: A francia nők nem híznak című könyvét, pont a kenyérről szóló résznél egy bagett receptbe ütköztem. A könyvről magáról hosszabb bejegyzést tervezek, így most nem is fogom részletezni a tartalmát, csak annyit jegyzek meg, ami a mostani téma szempontjából fontos, mégpedig, hogy a francia nők esznek kenyeret, rendszeresen. A különbség, ami miatt ők kevésbé, vagy egyáltalán nem híznak el tőle az, hogy Franciaországban a kenyérsütésnek hagyománya van, így nem is engedhetik meg maguknak a pékek, hogy rossz minőségű lisztből, “felfújt”, rossz kenyeret adjanak el, illetve a francia nők maguk is szívesen sütnek otthon (plusz nem tömik vele degeszre magukat). A mi itteni kenyerünk – és most főleg a fehér kenyérről beszélek – sem minőségben, sem ízben nem közelíti meg azt, amit magunk készíthetünk. Ezt az alapján a két megsütött kenyér-adag alapján mondom, amiből érdekes módon negyed annyi elég volt a jóllakáshoz, mint a boltban vett kilós kenyérnek, az íze pedig teljesen más, telt és finom. Olvasás folytatása

Egy kis nyár a télben: házi pizza

Akik jól ismernek, azok tudják, hogy élek-halok az olasz gasztronómiáért. Tulajdonképpen nincsen olyan nap az évben, amikor ne falnék be szívesen egy nagy tál bolognait vagy milánóit. A tészta-imádatom miatt már szinte minden létező paradicsom alapú receptvariációt kipróbáltam pastara (és ha nem volt más, “üres” olaszosra fűszerezett paradicsomszósszal ettem). Bár nincs annál jobb, mint amikor nyáron, a friss, piros, illatos paradicsomból lehet szószt készíteni, mégis télen szoktam gyakrabban tésztát enni, mert a sötét, hideg időben az olaszos ételek a nyárra emlékeztetnek.

Szeretek kísérletezni a konyhában, de általában követem a receptben leírtakat. Na a barátom, ő ennek teljesen az ellentéte. Ő imád mindent másképp, a saját elgondolása szerint csinálni és a legtöbbször eszméletlenül finom fogások lesznek a próbálkozásokból. Mivel ő is szereti az olaszos konyhát, ezért egyik este eldöntöttük, hogy kipróbáljuk a pizzát, házilag. Sokan felhördülnek, hogy juj az milyen nehéz lehet, hát egyáltalán nem az, érdemes kipróbálni. 🙂 A receptet szokás szerint összeollóztuk és a következtetéseket levonva, a saját tapasztalatainkkal teszem közzé, azokat, amik beváltak. 🙂 Olvasás folytatása